Utazások Hollandiában, 1. rész: vidék

Régóta adós vagyok már a holland utazós élménybeszámolóimmal, hiszen, ha nem is jártam mindenhol, néhány helyen szétnéztem az országban. Kezdjük a rövidebb listával, azaz, hogy mit láttam vidéken.

VOLENDAM

Volendamot és Zaanse Schans-t egy közös út alkalmával látogattam meg. Önmagukban pár órás, esetleg fél napos programnak felelnek meg, de mivel közel vannak egymáshoz, gyakran kötik össze a kettőt, esetleg az edámi sajt szülővárosával, Edammal kiegészítve.

Volendam egy kis halászfalu kikötővel, az egyutcás központi részen turistákra specializálódott sétálóutcával, ahol például holland népviseletbe öltözve lehet fényképezkedni. Igen, a mi szervezett utunknak ez lényeges programpontja volt, úgyhogy elmondhatom magamról, hogy részt vettem egy ilyenen. Igazi fapapucs, főkötő, kiegészítőnek műtulipán, a kevésbé szerencséseknek pedig egy kosárnyi műhal mind-mind előkerült, hogy átérezzük a holland létet - és mindez meg is lett örökítve. A séta és a fotózkodás mellett egy kis fish and chips utáni tengerparti ejtőzés fért még bele nekünk.




ZAANSE SCHANS

Zaanse Schans fő látnivalói a Hollandiára oly jellemző szélmalmok, amelyeket itt egy szabadtéri múzeum keretein belül lehet megtekinteni. Amellett, hogy a skanzenben megőrizték az itteni, eredeti holland vidéki épületeket, egyfajta rezervátumként is működik, ahova pár évtizede máshonnan is  átszállítottak malmokat és egyéb épületeket, hogy megmentsék őket.

A víz mentén különböző alapanyagok feldolgozására szolgáló malmok sorakoznak, belépődíj ellenében belülről is meg lehet őket nézni. A szélmalmok mellett háztáji állatokat, fa lakóházakat és kicsi, tematikus múzeumokat (a sajtmúzeum például ingyenes, és kóstolós!) láttunk.





TEXEL

A legkevésbé sztenderd turistás programunk a Fríz-szigetek egyikének, Texelnek a meglátogatása volt. Ide eljutni már egy kicsit időigényesebb: ha minden a tervek szerint alakul, akkor vonat-komp-busz átszállással három óra alatt értük volna el Amszterdamból a De Koogban található szállásunkat. Azonban a tapasztalat alapján nem kell hozzá sok, hogy ezt az időt megduplázzuk...

A sziget elsősorban a róla elnevezett juhairól, a fókamentésről és az északi parton található világítótornyáról ismert. Mondhatnánk, hogy semmi extra, de nekem az egyik legjobb élmény volt, nem tudnám máshoz hasonlítani, amit eddig láttam. Mi másfél napot töltöttünk ott, bérelt biciklivel a homokdűnés nemzeti parkon keresztül eltekertünk a világítótoronyhoz, sétáltunk a tengerparton, és bár nem volt szezonjuk, gyéren pislákoló világító algákat is láttunk este (csak egy kicsit kellett koncentrálnunk). Juhokkal és tehenekkel találkoztunk útközben, de a fókákra sajnos már nem maradt idő.






A következő részben megmutatom azt is, hogy milyen városokban jártam!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Éljen a holland gasztronómia!

Kép
Tegye fel a kezét, aki különösebb gondolkodás nélkül meg tud említeni pár holland nemzeti ételt! Szerintem nem csak az én családomban, illetve baráti körömben merül fel idegen országokról beszélgetve a kajakérdés az első helyek egyikén - azaz, jó-jó, látnivalók, múzeumok, biztos szép hely, de mit esznek ott?! Nos, a holland konyháról nekem az elején konkrétan semmi nem jutott eszembe. Aztán kis gondolkodás után beugrott a krumpli, valószínűleg Belgium közelsége miatt, esetleg a hal, ha már ott a tenger, és persze a sajt meg a sör, de hát csak nem azokkal laknak jól. Azóta kicsit árnyaltabb képet kaptam a helyzetről. A holland konyha megítélése az angoléval vetekszik - aki tud is róla valamit, az sincs elájulva tőle. Maguk a hollandok sem büszkék rá, érzik, hogy a különböző szendvicsfeltétek nem jelentik a gasztronómia csúcsát. Éhen halni persze itt sem kell, a nemzetközi konyha erőteljesen jelen van, úgyhogy van miből válogatni, de emellett megismertem néhány tradicionális holland é
További információk

I want to ride my... do I?

Kép
Ha azt mondom, Amszterdam, az első (vagy második, egyénfüggő) dolog, ami mindenkinek eszébe jut, az a biciklis közlekedés. Bár a hivatalos adatok szerint csak a lakosság kb. 30%-a biciklizik rendszeresen, pl. napi szinten munkába, az utakat elnézve tényleg olyan, mintha mindenki így közlekedne: az egészen kicsi gyerekeket is beültetik a szülők maguk elé, egy szélvédő takarásába, (ha pedig egyszerre többet kell szállítani, akkor egy külön kocsiba a bicikli elé) és a nyugdíjasok is bármikor lehagynak nemcsak engem, hanem akár kicsit gyakorlottabb egyéneket is. Nos, én ahogy mindig elmondom, soha nem bicikliztem - az nem számít, hogy tavaly véletlenül megkerültem a Balatont, és az is egészen más volt, amikor öt másik embert követtem Koppenhágában egy nap erejéig. De városban ezenkívül tényleg soha. Idén nyáron még Nagyatád cityben is elbizonytalanodtam, hogy rá merjek-e ülni a biciklire, de végül az út végén felderengő hátmasszázs lehetősége meggyőzött, hogy bevállaljam azt a nem eg
További információk

Minden kezdet nehéz…

Kép
Sziasztok, Bori vagyok, és ezt a félévet Amszterdamban töltöm Erasmus-szal. Bár ezekkel az infókkal valószínűleg nagyjából már tisztában van az, aki idetévedt. :) Sokat, vagy inkább sokáig gondolkoztam rajta, hogy elkezdjek-e egy új blogot, amit csak a kint töltött időnek és élményeknek szentelek. Már mielőtt kijöttem, kaptam erre vonatkozó kérdéseket, kéréseket, és bár továbbra sem tudom biztosan, hogy mennyire lesznek rendszeresek és érdekesek a bejelentkezések, de úgy döntöttem, hogy belevágok.   A címhez visszatérve, ejtenék pár szót az előzményekről, mert  az én olvasatomban ez is elég szervesen hozzátartozik a történethez. Szóval, …ez talán egy kicsit nehezebb volt az átlagosnál. Vagy legalábbis korábban érkeztek az első nehézségek, mint ahogyan én arra számítottam. Mindenki azt mondja, hogy az első hét, esetleg hónap nem mindig könnyű kint, és azt is tudom, hogy mindenkinek vannak kellemetlenségei és rémtörténetei a TO-val, Erasmus-irodával és ösztöndíj-kifize
További információk